Florina és Faunária
Nyolc művész kiállítása Pécsen, a Belső Kert Galériában
2010 Június 8-Július 19-ig
A képre kattintva a teljes kiállítás megtekinthető.
|
Vertel Andrea (kerámia)
„Imádom nyári reggeleken végigjárni kertem növényeit.
Ahogy a páfrány kibontja kunkoriságából leveleit,
ahogy a pipacs szőrös bimbójából kifakadnaka selymes,
tüzes, gyűrött szirmok, mire kisimulnak,
előbújnak a finom porzók és a feketén meredező bibe.”
|
|
| |
Baranyai Ildikó (nemez)
„Álmos reggeleken egy bögre kávéval pizsamában
bolyongok, töltekezem színekkel, illatokkal,
összefolynak gyermekkori kertek: őszirózsák,
kardvirágok, kaprok illata, és a mai pázsit zöldje,
a kis tó csillanása, tavirózsák…”
|
|
 |
Fábián Elvira (textiljáték)
„Az én kertem az erdő!
Együtt élek a természettel, az erdővel, állataival,
függönyök nélkül; a kint van bent, a bent kint.
Fák, mókusok, vaddisznók, őzek…
ló, szamár, kutyák.
Bent ugyanez játék formájában.”
|
|
| |
Vácz Anna (üvegékszer)
„A kert a nappalim folytatása, életem szerves része,
ahova mindenhonnan visszavágyom, ahol otthon vagyok.
Ismerem minden szegletét. – A gyomlálás nekem olyan,
mint a homokozás a tengerparton, időtlen merengés.„
|
 |
 |
Vágó Zsófi (kerámia, nemez)
„A kertben kérdéseket teszek fel a természetnek,
és az válaszol. A földre ülök, figyelek, belesimulok,
a részévé válok. Az idő múlását a bőrömön érzem.
Régi kertemlékeket keltek életre: illatokat, fényeket,
szöcskeugrálást, madárrebbenést ültetek.”
|
|
| |
Vágó Kata (kerámia)
„Számomra a kert kapu.
Átjáró a saját lelkemből az élő valóságba
és az életből a saját lelkembe.”
|
 |
 |
Fülöp Ildikó (kerámia)
„A kertben kicsit mindig fújdogál a szellő,
kisimítja a ráncokat,
a gondolatok megszűnnek,
és csak a létezés van maga.”
|
|
| |
Béli Ági (kerámia, textil)
|
 |
|
